Ebben a bejegyzésben arról olvashatsz, a világ egyik legnevesebb motivációs tréner-tanácsadója, Brendon Burchard érzelmi energiaszint szerint milyen alaptípusokba sorolta azt, hogy ki milyen életet él – inspiráló és izgalmas olvasmány, ha örömtelibb és megelégedettebb életet szeretnél! (3/1. rész)
Szia, de jó újra találkozni itt a MyWay Blogban!
Remélem, a nyáron a munka mellett pihenésre, töltődésre is jutott időd, hiszen az év leghajtósabb harmada áll előttünk!
Emlékszem, régen a gimiben volt egy pólóm Back to school felirattal, amit mindig az első sulihéten vettem fel. Akkoriban ez nagyon menőnek számító, „nyugati cucc” volt, és egyediségével, vidám színeivel megkönnyítette az átállást a hosszú nyár után. Már nincs meg persze, de ilyenkor lélekben mindig egy kicsit visszabújok bele… hiszen számomra a szeptember eleje mindig egy kicsit olyan, mint egy második szilveszter!
Én sem csupán lazsálással töltöttem ám a nyarat! Folyton a fejlődés, megújulás lehetőségein agyalok-dolgozom, amit (pszt!) a honlap átalakulásán fogsz majd elsőként észrevenni. Terveim közt szerepel még egy hasznos és izgalmas e-book, tanulmány megírása is a kedvenc témámban, ami a midlife crisis (életközépi válság, VÁLTÁS), és még sok más, amiről babonából most még nem mesélek 🙂
Szóval jön, JÖN, és mindenről időben értesíteni foglak!
A szezonindító blogbejegyzés témáján agyalva szinte azonnal beugrott egy szuper könyv (The Charge), amit még az egyik nyári, lazulós hétvégén a medenceparton olvastam újra…
A szerzője, Brendon Burchard az ember tudatossági és energiaszintjének megfelelően háromfajta életet mutat be. (Amiért ez különösen érdekes, az az, hogy harmadik típusban majd épp azt a fajta inspirált, kiteljesedett – ő nevezi, „feltöltött” – életet írja le, amit a magam számára is szeretnék megtartani, illetve a hozzám fordulókat is efelé terelni!)
Mielőtt tovább olvasnál, állj meg most egy pillanatra, és engedd meg a legbensőbb énednek, hogy megválaszolja a kérdéseket:
- Te milyen életet élsz most?
- Milyen az energiaszinted, az életminőséged?
- Mennyire tölt el izgalommal a pillanatnyi életed, és az előtted álló jövő?
– Megvolt? Akkor lássuk! Ebben a bejegyzésben az első típust foglalom össze a számodra, a következő két alkalommal pedig a másik kettőt.
(Ne aggódj, ennél már csak jobb jön! ;-))
#1. TÍPUS: A ketrecbe zárt élet
Születésünktől fogva jutalmak és büntetések korlátai közt neveltek bennünket. A szülő, tanító és egyéb tekintélyszemélyek gondoskodása, jutalmazása valamikor biztonságérzetet adhatott, hiszen először mindannyian oda jártunk iskolába, szakkörökbe, ahová a szüleink vittek. Sőt, első szerelmeink, pályaválasztásunk, munkahelyünk dolgában is kikérhettük tekintélyszemélyek véleményét, tanácsát, és megerősítő érzés volt tudni, hogy van hová fordulni, van kire támaszkodni.
Ezzel idáig még nincs is baj, ám…
…aki ide („sarokba szorított, ketrecbe zárt élet”) tartozik, sanszos, hogy megrekedt ebben a szerepben: felnőttként is folyamatosan a külső elvárásokhoz igazítja a viselkedését, sőt a vágyait is. Egy idő után lassan, de biztosan felépül körülötte az a ketrec, a fal, ahol mások véleményének, akaratának fogságában csücsülve talán lassan elkezdhet derengeni:
- Ki vagyok ÉN valójában?
- Mit is akarok ÉN?
(Ezek egyébként az életközépi válság tipikus alapkérdései is egyben, de a két dolognak nem feltétlenül van köze egymáshoz.)
A jobbik esetben elkezdi keresni a kiutat, a rosszabikban pedig… igen, sajnos örökre benn is lehet ragadni.
(Emlékszel még a The Wall-ra a Pink Floyd-tól? )
A történet Pink életét mutatja be, akit a születése óta a társadalom mindig elnyomott: meghalt az apja, túlzottan védelmező anyja mindentől távol tartotta, agresszív tanárai pedig megalázták őt és iskolatársait, így formálva őket a társadalom képére (innen a többször visszatérő kalapács-motívum). Pink saját fantáziájának világába menekül és egy képzeletbeli falat épít maga és a külvilág közé. Életében minden rossz dolog „egy újabb tégla a falban” (…) A fal végül leomlik, de hogy mi lesz a főhőssel ezután, az ismeretlen.
A bebörtönzött, engedelmes életből két út vezet ki:
- Az egyik forgatókönyv általában valami váratlan külső esemény, „sorscsapás” (pl. betegség, munka elveszítése, válás,…), ami egyszerűen nem kérdez, csak fogja és szétzúzza ezt a kalitkát. Ilyenkor emberünk visszavonhatatlanul kint találja magát a „zord vadonban”, ahol viszont ott a szabadság, és előbb-utóbb fel is találja magát (mert muszáj neki :-)).
- A másik út esetében a szabaduláshoz belső motivációra, szabad akaratunkra és személyes erőfeszítésünkre van szükség. Ez bizony még annál is sokkalta nehezebb lehet, mint megküzdeni a sorscsapással, hiszen itt nincs semmiféle „nagy bumm”, ami kivetne: a saját hajunknál fogva kell kirángatni magunkat a mocsárból.
– Te hogy működsz az ilyen sarokba szorított helyzetekben?
OFF, azaz egy kis személyes kitérő: én pl. világéletemben attól tartottam (tartok) a leginkább, hogy majd az „élet nagy pofonjai” vetnek a megfelelő irányba: ezért igyekeztem elébe menni a dolgoknak, inkább véresre horzsolni magamat a rácsokon, mint odabent kuksolva rettegni attól, mikor jön a NAGY BAJ, ami majd kikényszeríti „A” változást. Na jó, persze kuksoltam én is egy ideig, mielőtt elszántam magam a cselekvésre, sőt, azóta is nap mint nap erőfeszítést igényel tőlem, de nem bántam meg! Coachként azóta is ebben ösztönzöm és segítem az embereket, hogy addig változTAssanak magukon, az életükön, amíg még van választásuk! Ne várják meg, míg minden összeomlik, hanem tudatosan válasszák meg a leginkább hozzájuk illő énképet, életet, és azt lépésről lépésre valósítsák is meg… Még mindig, minden alkalommal bizsergetően jó érzés látnom, mekkora fordulatra képes, aki tudatosan kezébe veszi ez élete irányítását. Off bezárva 🙂
A „ketrecbe zárt élet” esetében tehát az illető rémisztő helynek látja a világot, úgy érzi, a külső körülmények rabja, nincsenek lehetőségei, nincs is önálló hangja, ezért inkább hallgat.
Voltál már az életed folyamán ilyen helyzetben? Mi segített kiszabadulni belőle? TIPP: Ha még nem voltál, vagy ha pont most ezzel küzdesz magad is, keress egy olyan valós vagy fiktív személyt, példaképet, aki sikerrel küzdötte meg a magáét, és gondold végig, ő hogyan csinálta!
Írd meg a tapasztalataidat lent egy kommentben, sokat segíthetsz másoknak, és én is mindig válaszolok!
Legközelebb a második típussal folytatom, ami nem más, mint a kényelmes, bepunnyadt élet! Várlak vissza a jövő szerdán!
