A kulcs a boldogság tudományának megértéséhez: azt feltételezni, hogy a külvilág határozza meg a boldogságszintünket, illúzió. Ha ismerjük valakinek a körülményeit, ennek alapján mindössze csak 10%-ban lehet megjósolni az illető hosszú távú boldogságát. A maradék 90% „belül” dől el: ahogyan az agyunk saját szűrőjén keresztül feldolgozza a világot.
Mi adja a hosszú távú boldogságérzetet?
A mindennapi életünk során nem feltétlenül a valóság formál minket, hanem az a „szemüveg”, amelyen keresztül az agyunk a világot látja, és ha meg tudjuk változtatni ezt a lencsét, nemcsak a saját boldogság-szintünkön tudunk változtatni, hanem a világ minden egyes oktatási és üzleti eredményén, egyszerre.
Nem kevesebbet, mint a fenti tételt állítja Shawn Achor pszichológus, aki a nemzetközi TED (Technology, Entertainment, Design Conferences) színpadán tartott élvezetes és szemléletében forradalmi előadásában amellett érvel, hogy valójában a boldogság az, ami szignifikánsan növeli a produktivitást.
„A kulcs a boldogság tudományának megértéséhez: azt feltételezni, hogy a külvilág határozza meg a boldogságszintünket, illúzió. Ha ismerjük valakinek a körülményeit, ennek alapján mindössze csak 10%-ban lehet megjósolni az illető hosszú távú boldogságát.
A maradék 90% „belül” dől el: az adja, ahogyan az agyunk saját szűrőjén keresztül feldolgozza a világot!”
Munka, siker és a pozitív hozzáállás
Ugyanígy, a munkahelyi sikereknek is csak 25%-át jelzi előre az IQ.
A döntő 75% megjósolható az
- optimizmusból,
- a társadalmi támogatás szintjéből,
- és abból a képességből, ami a stresszt nem fenyegetésként, hanem kihívásként kezeli.
A siker és boldogság képletét meg kell fordítanunk
A gazdasági visszaesés közepén legtöbb vállalat és iskola azt a receptet követi, hogy „ha keményebben dolgozom, akkor majd sikeresebb leszek, és ha sikeresebb leszek, akkor MAJD boldogabb leszek.”
Ez a szemlélet határozza meg a nevelési, vezetési és motivációs stílusunkat is, ám ez tudományosan hamis és kifordított, két okból is:
- Ahogy elérünk valamit, az agyunk azonnal megváltoztatja a „sikerkapu” helyét, mindig többet, jobbat kell elérnünk a szubjektív sikerérzethez — és az agyunk sose fog odaérni!
- Az agyunk fordított sorrendben működik: ha meg tudjuk emelni valaminek a pozitivitás-szintjét a jelenben, az agyunk „boldogságelőnyhöz” jut. Azaz, az agyunk lényegesen jobban teljesít: 31%-al termelékenyebb, mint negatív, semleges vagy stresszes állapotban.
Így, ha meg tudjuk találni a módját, hogy pozitívabbak legyünk a jelenben, akkor az agyunk is sikeresebben működik. (A keletkező dopamin által nemcsak boldogabbak leszünk, de minden tanulási agyközpontunk bekapcsol, lehetővé téve, hogy új módon kapcsolódjunk, alkalmazkodjunk a világhoz!)
Az agyunk "átprogramozható"!
Nagyszerű hír, hogy az agyunk „átprogramozható”!
Shawn Achor, a cambridge-i központú Good Think tanácsadócég vezető pszichológusa és csapata 12 éves céges tapasztalatával egy egyszerű , de forradalmian hatékony gyakorlatot végeztet a cégekkel való munkája során.
Egy 21 napos tréning során, mindössze napi 2 perces gyakorlattal optimálisabbá és sikeresebbé tehetjük az agyműködésünket.
Egyetlen komoly buktatója van a módszernek, ami nélkül hatástalan, és könnyen azt tapasztalhatod, hogy „mindenki másnál működik, csak nálad nem”.
Ez pedig az alábbi: csinálni kell, rendesen, végig a 21 napon át! (és aztán tovább, ameddig csak jólesik 🙂
...és most jössz: TE
Eddig kijegyzeteltem neked az előadást, hogy kellően felcsigázzam az érdeklődésedet, mert most jön a lényeg: az utolsó két percben beszél Shawn a módszeréről.
Ezt már direkt nem „bébipapiztam” neked, több okból:
MOST jött el a cselekvésed első (és sorsdöntő) lépésének az ideje: fogj egy darab papírt, nézd végig a 12 perces felvételt (Megéri! Egyrészt, az ismétlés a tudás anyukája, másrészt a több csatornán való ismeret-közlés sokkal mélyebb rétegeidbe vési be nálad (is) a dolgokat!), és a végén TE készíts a módszer lépéseiről egy pár mondatos jegyzetet saját magadnak.
Aki már itt, a legelején elvérzik (de az nem te leszel, igaz?) az komoly intő jel lehet az illető számára; viszont, ha te megteszed magadért ezt a lépést, és kipróbálod a 21 napos módszert, ÖRÖKRE hálás leszel — magadnak.
3. Ne tévesszen meg a dolog látszólagos egyszerűsége! (A kerék is elég egyszerű találmány, mégis, mire mennénk nélküle, nem igaz? 🙂 ) Az nevet, aki utoljára nevet, azaz: aki nem legyint, hanem csinálja, és élvezi az eredményeket!
4. OFF: a fenti módszerhez hasonlót — „önszorgalomból” — már egy ideje én is sikerrel alkalmazok az ügyfeleimnél, már ha ez mint referencia számít neked, így csak ajánlani tudom!
Jó szórakozást, örömteli kísérletezést és fejlődést kívánok neked!
